Gyoma krónikája
1332- ben említi először hiteles adat Gama, majd 1444-ben Gyoma néven.
1338- ban Gyomai Betlen fiai birtokolták, és ez alapján gondolhatunk arra, hogy már
a 13. században is létezni kellett.
1717- "... ismét kezdték ezen helységet megülni 1717-ik esztendőben Mindszent havának 8-ik napján"
1828- ban A településen 75 kézműves élt, akik összesen 17 féle mesterséget űztek.
1830- ban mezőváros.
1848- 1849-ben Példa értékű volt a település részvétele a szabadságharcban.
1
1858- tól már vasútja is van.
1841- ben Gyoma létesítette a megye első óvodáját.
1877- től szolgabírói székhely.
1882-ben Kner Izidor megalapítja a nyomdáját.
1891-ben "Gyoma nagyközség Békés vármegye gyomai j.-ban, az egyesült Körös mellett, 10867 magyar
(csak 596 német) lakja. (közte 9038 református). Gy. a járási szolgabirói hivatal székhelye;
van járásbirósága és adóhivatala, takarékpénztára, alsófoku ipariskolája,
Wodianer-féle árvaháza, könyvnyomdája, 2 tégla- és cserépgyára, 3 gőzmalma, vasuti állomása,
posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára.
Itt jelenik meg a Gyakorlati Bibliamagyarázatok c. lap (XIII. évf., szerk. Garzó Gyula).
Lakói leginkább földmivelők, kik sok jó gabonát, gyümölcsöt termelnek s állattenyésztéssel foglalkoznak. Kereskedelme is élénk."
(Pallas Nagy Lexikon)
1982- ben Endrőddel egyesül Gyomaendrőd néven.
1989- ben városi rangot kap.
A helvécziai vallástételt tartó gyomai ekklézsia históriája
Haan Lajos Békés vármegye hajdana 1870
