GY O M A.

Vármegyénknek ezen mezővárosa fekszik a tiszai vasut mentén, az egyesült fehér, fekete és sebes Kőrös mellett.

Helynevek és pedig:

Utczák: városház, poczos, nap, ujvilág, zöldfa, matakert, kisrét, motrogály, mirhóhát,*) csárda, nagypincze, görbe, sinagóga, üveges, német, magyarvég, fegyverneki, holtkőrösi, ujvárosi, kistemplom, edényes, akászfás, vásártéri, salétromi, hantos, halász és füzes utczák.

Szőllők: Hantoskert, állitólag még az itt lakott csehek ültették. Régi épületek nyomait mutatja. Nagykert. Czifrakert, onnan vette nevét, hogy már nem kötéllel, de lánczal mérték, tehát czifrábban mint hajdan. Matakert. Bánomkert, sok hibás földje lévén, a lakosok megbánták, hogy szőllőkertnek hasittatott ki. Csepűskert, azelőtt itt voltak a kenderföldek. Poczoskert, a Kőrösparton lévén, a pocz (patkány) igen rontja.

Hátak: tövises, sóskás, varsányhát, a régi okmányokban sokszor előfordul, mint hajdani falu.

Zugok: nádas, szoros, dancs, kecsegés, halmágy, holtkőrös, egei zug, máskép sirató zug. Mikor Ege falut a rácz elpusztitotta, az egeiek ide vonták magokat s innen siratták falujok romlását. Tengeris, poczos, bodvai, nagykerti, németzug, német katonák menvén Endrődre a nagy ködben itt eltévedtek. Füzfás, templomzug, itt hajdan egy puszta templom állott.

Laposok: görbekút, vidó, révlapos, hajdan itt állott a révhajó. Juhosrév, zöldlapos, korai fűtermő hely. Hölgyere.

Határrészek: magtárkörnyéke. Itt van most az urad. magtár. Fattyos, Félhalom, hajdan falu. Ivánfenék. Kis és nagy juhos, koplaló, varsány, kerektó, poros, nagyposár, bikafenék, vizes hely lévén, sok vizi bika, madár, lakta, kölesér.

Halmok: keselyüs, oláh, csapó, bodvai, pólus, lippai, egei halom, Bódorhalom, Ege hajdani falu közelében; sok  csont ásatik ki benne, mert itt volt az egeiek temetője. Előhalom, Póhalom, hajdan falu. Lepényhalom, lapos alakjáról kapta e nevet. Őzed. Kettőshalom. Külsőszék. Rédahalom, csudaballai birtokos Rédey családtól vette nevét. Almásdomb, Istállódomb.

Telkek: egei telek. Itt állott hajdan Ege falu. Póhalmi telek. Itt állott Póhalom falu.

Állások: perjés, sok perjét terem. Jakab, Polgár, Görbe, Nagyállás. Itt állott hajdan Nyárszeg falu. Most itt van az urad. major, ser és szeszgyár.

Erek: borbély, boronás, feketegyörgy, házi, kisjuhos, konyhaközi, köles és hölgyere.

Szigetek: faragosi, házi, bába, halász, hosszu, bácsi, bogárzó, csapósziget.

Fokok: Iván, zöld, isti, barna, nagy, csergettyüfok.

Örvények: Hasztalan, azért neveztetik igy, mert kevés hal van benne; Karafa, az itt tanyázni szokott sok karakatona madártól vette nevét. Kecsegés, halmágy, disznós, közép, holtkőrös, széles, torzsás, lukos, szilvás, nagy, határörvény az endrődi határnál.

Gyoma valószinüleg hasonló nevü birtokosától vette nevét. E név, mint személynév sokszor előfordul a régi okmányokban, péld. a váradi regestrum 123, 242, 284 §.

Annyi bizonyos, hogy Gyomának határa, hajdan sokkal kissebb volt mint most, mert a mostani gyomai határterületen hajdan több falu létezett. Okmányaink öt ilyennek, melyeknek helyét még most is tudjuk, tartották fel emlékezetét. Ezek: Ege, Pó, Nyárszeg, Félhalom és Varsány.

Gyoma már a XIV. század elején falu volt s plébániával birt. Az 1330 eszt. pápai segély szedési lajstrom Dienest emliti mint gyomai papot. 1421 eszt. Zsigmond kir. Gyomát és más békés és zarándvárm. birtokokat Neczpáli Györgynek és iktári Bethlen Miklósnak és Péternek adományozza, a husszita háborukban szerzett érdemeikért. Bethlen Domokosnak leánya volt Borbála, Dóczy György neje. E jogon a XV. században a Dóczyak lettek Gyoma birtokos uraivá. Ezek közül János*) a maga részét 1515 eszt. elzálogositja 700 arany forintban gyulai Gál Ispánnak. Később ez a zálogbirtok a Dóczyak által kiváltatott, mert már 1061 eszt. János kisunokájának Miklósnak kezén találjuk, kiben a Dóczyak ezen ága kihalt.

A XVI. században Gyoma vármegyénk legnépesebb falui közé tartozott, nevezetesen az 1561 eszt. öszveirás szerént 101 kapuból állott. Birtokos urai voltak: Dóczy Miklós, Móré Mátyás,*) Varjassy Boldizsár, Glezsán László özvegye, Bene János, Kemény Bálint, Deres István, Kagyóczky Kelemen özvegye, Sáró Mihály, Keritős Albert, Székely Miklós, Erdődi Mátyás özvegye, Bagdi Ferencz és Keresztel János. A falu reformált vallásu volt, nevezetesen 1634 eszt. a szathmári zsinaton Diószegi András rendeltetett ide papnak, utána Pathy Miklós lett pappá, kiről Vésztő történeteiben szólunk néhány szót.

Fennállott a község egész a XVIII. század elejéig. 1705 eszt. a ráczok egészen elpusztitották s lakosai szétfutottak. Igy hevert düledékeiben Gyoma 15 évig. 1719 eszt. végre részint az elébbeni lakosok visszaszállingóztak, részint mások is hozzájok csatlakoztak. 1719 eszt. a k. kamarai praefectus még csak 27 reformált vallásu családot talált itt, de ezek is csak földalatti putrikban laktak, s minden pillanatban készen állottak az elszökésre, ha vagy az ellenség jönne, vagy vallásuk szabad gyakorlatában háborgattatnának. Midőn Harruckern vette át a megyét, a gyomaiakkal is szerződést kötött, melyben vallásuk szabad gyakorlatát is biztositotta. Ennek következtében a község mindinkább fölvirágzott. Eleinte csupa reformált vallásuakból állott. 1830 észt. telepitette akkori urad. felügyelő Csepcsányi Tamás Berényből a német ágostai hitvallásuakat. Lassanként katholikusok is gyülekeztek, kiknek számára 1836 eszt. Bely Ferencz tiszttartó ajándékozott egy zsellérházat s azon iskolát s templomot kezdett épiteni, de elhalván, a nváradi püspök és báró Wodianer Sámuel költségén épült fel mindkettő.

1719 eszt. épült az első reform, templom oszlopokra nádból.

1725 eszt. uj templom készült sövényből.

1735. ismét uj vályogból.

1775. ismét uj vályogból.

1791. épittetett a mostani torony.

1795. épittetett az első hid.

1807. épittetett a mostani ref. templom.

1816. az alföldön dult fergeteg a reform, templom tornyát jan. 29. levetette. Tavasszal a következő évben nagy árviz boritotta a határt.

1830. Gyoma mezővárossá lett.

1836. rendkivüli terméketlenség.

1840. megalakult az ágost. hitv. anyaegyház.

1848. apr. 8. nagy tüz, mely 23 házat sok melléképülettel elhamvasztott. Elégett a gyógyszertár, nagy vendégfogadó, városháza, reform, templom tornyostul. A kár 50 ezer frtra ment.

1862. a rkath. plébánia jött létre.

1863. fölszenteltetett az evang. templom.

Lakosainak száma az utolsó öszveirás szerént:

Helvét hitvallású	- -	7807.
Ágostai	- -	466.
Rkatholikus	- -	185.
Görög nem egyesült	- -	15.
Zsidó	- -	141.
	Öszv.	8634 lélek.

Forrás: BÉKÉS VÁRMEGYE HAJDANA.

Irta Haan Lajos